Ricordi sbocciavan le viole
con le nostre parole
"Non ci lasceremo mai, mai e poi mai",
vorrei dirti ora le stesse cose
ma come fan presto, amore, ad appassire le rose così per noi
l'amore che strappa i capelli è perduto ormai,
non resta che qualche svogliata carezza
e un po' di tenerezza.
E quando ti troverai in mano
quei fiori appassiti al sole
di un aprile ormai lontano, li rimpiangerai
ma sarà la prima che incontri per strada
che tu coprirai d'oro per un bacio mai dato, per un amore nuovo. E sarà la prima che incontri per strada
che tu coprirai d'oro per un bacio mai dato, per un amore nuovo.
Az elveszett szerelem dala
Emlékszel,
a mi szavainkkal nyíltak az ibolyák:
"Nem hagyjuk el soha egymást, soha de soha".
Most ugyanezt szeretném elmondani neked
de Szerelmem, amilyen gyorsan elhervadnak a rózsák,
így számunra...
A szerelem mely hajat tép, elveszett mára,
nem marad más mint néhány kedvetlen dédelgetés
és egy kevés gyengédség.
És mikor majd a kezedben találod
a virágokat, melyek elhervadtak a napon, egy immár távoli Áprilison,
visszasírod őket.
De az első, kivel találkozol az utcán
lesz kit arannyal halmozol el, egy soha nem adott csókért
egy új szerelemért.
És az első, kivel az utcán találkozol
lesz kit arannyal halmozol el, egy soha nem adott csókért
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése