Bocca di rosa

La chiamavano bocca di rosa
metteva l'amore, metteva l'amore,
la chiamavano bocca di rosa
metteva l'amore sopra ogni cosa.

Appena scese alla stazione
nel paesino di Sant'Ilario
tutti si accorsero con uno sguardo
che non si trattava di un missionario.

C'è chi l'amore lo fa per noia
chi se lo sceglie per professione
bocca di rosa né l'uno né l'altro
lei lo faceva per passione.

Ma la passione spesso conduce
a soddisfare le proprie voglie
senza indagare se il concupito
ha il cuore libero oppure ha moglie.

E fu così che da un giorno all'altro
bocca di rosa si tirò addosso
l'ira funesta delle cagnette
a cui aveva sottratto l'osso.

Ma le comari di un paesino
non brillano certo in iniziativa
le contromisure fino a quel punto
si limitavano all'invettiva.

Si sa che la gente dà buoni consigli
sentendosi come Gesù nel tempio,
si sa che la gente dà buoni consigli
se non può più dare cattivo esempio.

Così una vecchia mai stata moglie
senza mai figli, senza più voglie,
si prese la briga e di certo il gusto
di dare a tutte il consiglio giusto.

E rivolgendosi alle cornute
le apostrofò con parole argute:
"il furto d'amore sarà punito-
disse- dall'ordine costituito".

E quelle andarono dal commissario
e dissero senza parafrasare:
"quella schifosa ha già troppi clienti
più di un consorzio alimentare".

E arrivarono quattro gendarmi
con i pennacchi con i pennacchi
e arrivarono quattro gendarmi
con i pennacchi e con le armi.

Il cuore tenero non è una dote
di cui sian colmi i carabinieri
ma quella volta a prendere il treno
l'accompagnarono malvolentieri.

Alla stazione c'erano tutti
dal commissario al sagrestano
alla stazione c'erano tutti
con gli occhi rossi e il cappello in mano,

a salutare chi per un poco
senza pretese, senza pretese,
a salutare chi per un poco
portò l'amore nel paese.

C'era un cartello giallo
con una scritta nera
diceva "Addio bocca di rosa
con te se ne parte la primavera".

Ma una notizia un po' originale
non ha bisogno di alcun giornale
come una freccia dall'arco scocca
vola veloce di bocca in bocca.

E alla stazione successiva
molta più gente di quando partiva
chi mandò un bacio, chi gettò un fiore
chi si prenota per due ore.

Persino il parroco che non disprezza
fra un miserere e un'estrema unzione
il bene effimero della bellezza
la vuole accanto in processione.

E con la Vergine in prima fila
e bocca di rosa poco lontano
si porta a spasso per il paese
l'amore sacro e l'amor profano.

A "Bocca di rosa" De Andrè egyik legismertebb dala, megkockàztatom, minden olasz ismeri. 1967-ben jelent meg, a Volume I albumon. Úgy tudni a független nőt, aki mindenkit szeret, ès mindenki megszereti, Bocca di rosat, egy szőke isztriai nőről mintàzta, akivel rendkivüli èlmènye volt. A nő egy nap vàratlanul jelent meg èletèben, boldoggà tette őt ès önmagàt, majd bùcsùzott.
A zenèsz-költő nem mindennapi karatert alkotott e talàlkozòbòl.

A fordìtàs nagyon lassan ment. A versszakok olyan sorokbòl àllnak, amik amellett hogy kifejezőek, rövidek-rìmelnek-pörögnek. De magyarul sehogy se jött ki olyan frappànsra, hiàba akartam. Egyelőre feladtam, ès most jò döcögösen közzè teszem. A gyorsan pergő sorok mellett magàval ragadò a törtènet (a hallgatò kivàncsian vàrja mi lesz a fiatal nő sorsa), ès a nàpolyi tarantella ritmusa.

Hiàba az olasz szöveg, mègis sok olasz fèlreèrti. Bocca di rosa sokszor tèvesen prostituàltnak titulàlt. Fabrizio pedig mint profàn szeretetet nevezi meg ès ezt a fogalmat nehèz megèrteni, ezt a viselkedèst nehèz megemèszteni mind sok hallgatònak, mind a komaasszonyoknak a dalban. Életforma, èletszüksèglet szàmàra az örömszerzès magànak ès a partnernek. Mindenkit szeret, önzetlenül boldoggà tesz, ez az ő szenvedèlye, küldetèse.

Tartalom: A tùlàradò Bocca di rosa, szabad ès szenvedèlyes viselkedèsèvel, felborìtja Sant'Ilario falu monoton nyugalmàt. Hamar elnyerni a komaasszonyok antipàtiàjàt, kiknek fèrjuraik benne örömöt lelnek. A falu kèt szemben àllò rèszre oszlik, fèrfiakra ès nőkre. A fèrfiak dùskàlnak az boldogsàgban. Az assznyok kiket De Andrè "cagnette"-knek vagyis szukàknak nevez (ami az olaszban a rossz nőkre hasznàlandò negatìv jelző), dühösek az elragadott "csont" vègett. Egy vènkisasszonyhoz fordulnak tanàcsèrt, vagyis olyanhoz akineknek gőze sincs hogy lehet egy fèrjet visszszerezni. Ostoba tanàcsot ad, ki kell hìvni a hatòsàgokat ès elhurcoltatni azt az aljas szemèlyt. Jönnek is a zsandàrok ès elkìsèrik. A fèrfiak kisìrt szemmel, leemelt kalappal bùcsùztatjàk az àllomàson "azt ki rövid időre elhozta a szerelmet vidèkre". Bocca di rosanak, valamint indulàsànak hìre kèl ès a következő àllomàson ujjongva fogadjàk a fèrfiak, mèg a plèbànos is. A dal provokàlòn zàrul egy vallàsos körmenet jelenetèvel, ahol Bocca di rosa a plèbànos àltal invitàlva, a Szűzanya mellett halad.

Bocca di rosanak hìvtàk
szerelmet tàplàlt, szerelmet tàplàlt
Bocca di rosanak hìvtàk
szerelmet tàplàlt minden irànt.

Amint az àllomàson leszàllt
Sant' Ilario falujàban
màr rànèzèsből èszrevettèk
itt nem egy hittèrìtőről van szò.

Van ki unalombòl szerelmeskedik
valaki mint szakmàt vàlasztja
Bocca di rosa se nem ezèrt, se nem azèrt
ő passziòbòl csinàlta.

De a passziò gyakorta,
anèlkül hogy vizsgàlnà
a kiszemelt szabad-e vagy nős netàn
a maga vàgyai utàn jàr.

És ìgy lett, hogy egyik napròl a màsikra
Bocca di rosa magàra vonta
a szukàk vad dühèt,
amièrt a csontot tőluk ellpota.

De a komaasszonyok egy kis faluban
nem tűnnek ki persze ötletekkel
az ellenintèzkedèsek addig a pontig
heves szidalmazàsokra korlàtozòdtak.

Vilàgos hogy az emberk jò tanàcsot adnak
mint Jèzus a templomban ùgy èrezvèn magukat
vilàgos hogy az emberk jò tanàcsot adnak
ha màr rossz pèldàt mutatni nem tudnak.

Igy egy vènasszony ki nem volt sosem felesèg
nem voltak sosem gyerekei, nincsenek többè vàgyai
vette a fàradtsàgot s bizonyàra nem kedvtelen
hogy helyes tanàcsot adjon mind az összesnek.

És a felszarvazottakhoz fordulva
elmès szavakkal ràjuk kiabàlta:
a fennàllò àllamrend àltal
büntettetik a szerelem meglopàsa.

És azok a felügyelőhöz mentek
s azonnal mondtàk a lènyeget
tùl sok kliense van màr annak az aljasnak
több mint egy közèrt vàllaltnak.

És èrkezett nègy zsandàr
tollbokrètàs, tollbokrètàs
ès èrkezett nègy zsandàr
Tollbokrètàs, katonàkkal.

A làgyszìvűsèg nem egy olyan èrtèk
amitől a csendőrök telve lenni szoktak
de a vonathoz akkor
nem szìvesen kalauzoltak.

Mindenki ott volt az àllomàson
A felügyelőtől a sekrestyèsig
mindenki ott volt az àllomàson
kivörösödött szemmel ès levetett kalappal,

elbùcsùztatni azt ki rövid időre
szerènyen, szerènyen
elbùcsùztatni azt ki rövid időre
elhozta a szerelmet vidèkre.

Volt ott egy sàrga tàbla
rajta egy fekete felirat ezt mondta:
"Isten veled Bocca di rosa
Teveled a Tavasz is ùtrakèl".

De egy kissè furcsa hìrnek
nincs szüksège semmilyen lapra
mint kilőtt nyìl az ìjbòl
gyorsan repül szàjròl szàjra.

És a következő àllomàson
sokkal több ember mint mikor indult
ki csòkot dobott kiviràgot
ki kèt òràra előjegyeztetett magànak.

Mèg a plèbànos is ki nem veti meg
egy zsoltàr ès egy utolsò kenet közt
a szèpsèg mùlèkony örömèt
a körmenetben maga mellè kìvànja.

És a Szűzanyàval az első sorban
ès Bocca di rosa közelèben,
sètàlni viszi a falu hosszàn
a szent szeretetet ès a profàn szeretetet.